Ugrás a tartalomhoz

Úszó-világbajnokság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Úszó-világbajnokság
(FINA World Aquatics Championships)
Adatok
SportágÚszás
KontinensNemzetközi (FINA)
Időpontkétévente (páratlan években)
Alapítva1973
Első esemény1973, Belgrád,
Szerbia
Eddigi események száma22
Utolsó esemény2025, Szingapúr,
Szingapúr
Honlapfina.org

Az úszó-világbajnokság a Nemzetközi Úszószövetség szervezésében, minden páratlan évben, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi „vizes világbajnokság”.

Az első világbajnokságot 1973-ban rendezték. A világbajnokság keretein belül nemcsak medencés úszó versenyszámokban avatnak bajnokot, hanem szinkronúszó, műugró, nyílt vízi (hosszútávú) úszás számokban is, és az eseménnyel azonos városban rendezik a vízilabda-világbajnokságot is.

Hivatalos az eseményt "úszó-, hosszútávúszó-, műugró-, szinkronúszó- és vízilabda-világbajnokság"-nak, összefoglaló néven vizes világbajnokságnak is nevezik. Az angol elnevezése "FINA World Aquatics Championship".

Helyszínek

[szerkesztés]

Az első világbajnokságot Belgrádban rendezték. Ezt követően felváltva Dél-Amerikában és Európában 1986-ig. Az 1990-es években Perth rövid időn belül két alkalommal is megrendezhette a világbajnokságot, 1991-ben és 1998-ban. 2001-ben először került sor Ázsiában a vb-re, Japánban Fukuoka adott otthont az eseménynek. Ettől az évtől kezdődően mindig a páratlan esztendőkben rendezik meg az úszó-világbajnokságot. 2005-ben Észak-Amerikában először Montréal rendezhetett vb-t.

Év Város Ország Dátum Nemzetek Sportolók száma Versenyszámok
1973 Belgrád Jugoszlávia augusztus 31. - szeptember 9. 47 686 37
1975 Cali Kolumbia július 19-27. 39 682 37
1978 Berlin NSZK augusztus 20-28. 49 828 37
1982 Guayaquil Ecuador július 29. - augusztus 8. 52 848 37
1986 Madrid Spanyolország augusztus 13-23. 34 1119 41
1991 Perth Ausztrália január 3-13. 60 1142 45
1994 Róma Olaszország szeptember 1-11. 102 1400 45
1998 Perth Ausztrália január 8-17. 121 1371 51
2001 Fukuoka Japán július 16-29. 134 1498 61
2003 Barcelona Spanyolország július 12-27. 157 2015 62
2005 Montréal Kanada július 16-31. 144 1784 62
2007 Melbourne Ausztrália március 18. - április 1. 167 2158 65
2009 Róma Olaszország július 17. - augusztus 2. 185 2556 65
2011 Sanghaj Kína július 16-31. 181 2220 66
2013 Barcelona Spanyolország július 19. - augusztus 4. 181 2293 68
2015 Kazany Oroszország július 24. - augusztus 9. 190 2651 75
2017 Budapest Magyarország július 14-30. 181 2000 75
2019 Kvangdzsu Dél-Korea július 12-28. 193 2623 76
2022 Budapest Magyarország június 18. - július 3. 186 2034 74
2023 Fukuoka Japán július 14-30. 195 2392 75
2024 Doha Katar február 2-18. 199 2603 75
2025 Szingapúr Szingapúr július 11. - augusztus 3. 206 77
2027 Budapest Magyarország június 26. - július 18.
2029 Peking Kína

Versenyszámok

[szerkesztés]

Az első világbajnokságon 37 versenyszámban hirdettek győztes. A programban volt 15 férfi és 14 női úszószám, a 3 m-es, és a 10 m-es férfi és női műugrás, a hölgyek részére 3 szinkronúszó szám, illetve a férfi vízilabdatorna. 1986-ig a program nem változott.

1986-ban bővültek a versenyszámok. Úszásban a nőknél bekerült a programba a 4x200 m-es gyorsváltó úszás, valamint a férfiaknál és a nőknél is egyarányt új versenyszámként az 50 m-es gyorsúszás. Ezen a vb-n rendeztek először a nőknek is vízilabdatornát. A következő világbajnokságon, 1991-ben is új versenyeket rendeztek: a műugró számokban a férfi és a női 1 m-es műugrást, illetve a 25 km-es hosszútávúszásban is győztest hirdettek egyaránt a férfiaknál és a nőknél is. 1998-ban a hosszútávúszásban egy rövidebb, 5 km-es távot is felvettek a versenyszámok közé. Ezen a világbajnokság került a programba a látványos szinkronugrás is, a férfiaknál és a nőknél is a 3 m-es és a 10 m-es szinkronugrásban is bajnokot avattak.

2001-ben úszásban a versenyszámok közé került a gyorsúszás mellett a másik három úszásnemben is az 50 m-es táv, illetve a férfiaknál a 800 m-es, a nőknél az 1500 m-es gyorsúszás is. A 2003-as világbajnokságon 62 versenyszám volt, a szinkronúszásban a kombinációs kűr verseny került a programba. 2007-ben a szinkronúszó számokban történtek változások. Az addig egyéni, páros és csapat versenyeket felváltotta mindhárom számban a rövid program, illetve a szabad program. Így szinkronúszásban már 7 versenyszám van. 2013-ban a műugrás programjába került a szupertoronyugrás, a férfiak 27 méterről, a nők 20 méterről ugranak.[1]

Úszás

[szerkesztés]
Bővebben: Úszás
Bővebben: Úszóvilágbajnokok listája
Versenyszám Férfiaknak ebben
az évben rendezték
először 		Nőknek ebben
az évben rendezték
először
50 m-es gyorsúszás 1986
100 m-es gyorsúszás 1973
200 m-es gyorsúszás 1973
400 m-es gyorsúszás 1973
800 m-es gyorsúszás 2001 1973
1500 m-es gyorsúszás 1973 2001
50 m-es hátúszás 2001
100 m-es hátúszás 1973
200 m-es hátúszás 1973
50 m-es mellúszás 2001
100 m-es mellúszás 1973
200 m-es mellúszás 1973
50 m-es pillangóúszás 2001
100 m-es pillangóúszás 1973
200 m-es pillangóúszás 1973
200 m-es vegyesúszás 1973
400 m-es vegyesúszás 1973
4 × 100 m-es gyorsváltó 1973
4 × 200 m-es gyorsváltó 1973 1986
4 × 100 m-es vegyes váltó 1973
Versenyszám Ebben az évben rendezték először
Vegyes 4 × 100 m gyorsváltó 2015
Vegyes 4 × 100 m vegyes váltó 2015

Nyílt vízi úszás

[szerkesztés]
Versenyszám Ebben az évben rendezték először
3 km-es kieséses sprint 2025
5 km 1998
10 km 2001
6 km-es csapat 2022
Versenyszám Ezekben az években rendezték
5 km-es csapat 1998, 2011–2019
25 km egyéni 1991–2022
25 km-es csapat 1998-ben

Műugrás

[szerkesztés]
Bővebben: Műugrás és toronyugrás
Versenyszám Ebben az évben rendezték először
1 m-es műugrás 1991
3 m-es műugrás 1973
10 m-es toronyugrás 1973
3 m-es szinkronugrás 1998
10 m-es szinkronugrás 1998
szupertoronyugrás 2013
Versenyszám Ebben az évben rendezték először
Vegyes 3 méteres szinkronugrás 2015
Vegyes 10 m szinkronugrás 2015
Vegyes csapatverseny 2015

Szinkronúszás

[szerkesztés]
Versenyszám Nőknek ebben
az évben rendezték
először 		Férfiaknak ebben
az évben rendezték
először
Egyéni rövid program 2007 óta 2023 óta
Páros rövid program 2007 óta
Csapat rövid program 2007 óta
Egyéni szabad program 2007 óta 2023 óta
Páros szabad program 2007 óta
Csapat szabad program 2007 óta
Kombinációs kűr 2003 óta
Vegyes rövid program 2015 óta
Vegyes szabad program 2015 óta
Highlight kűr 2019 óta
Egyéni 1973–2005
Páros 1973–2005
Csapat 1973–2005

Vízilabda

[szerkesztés]
Bővebben: Vízilabda
Bővebben: Vízilabda-világbajnokság

Férfi vízilabda-világbajnokságot a legtöbb úszószámmal együtt 1973 óta rendeznek. A kezdetek óta 16 csapat vesz részt a tornán, az 1986-os vb-n azonban csak 15 válogatott szerepelt. Női vízilabda-világbajnokságra 1986 óta kerül sor. Az első tornán 9 csapat vett részt, 1994-ben már 12, 2003 óta pedig 16 válogatott küzd a világbajnoki címért.


Éremtáblázat (1973–2025)

[szerkesztés]
Helyezés Nemzet 01 Arany 02 Ezüst 03 Bronz Összesen
1.  Amerikai Egyesült Államok 312 257 201 770
2.  Kína 222 136 106 464
3.  Ausztrália 130 134 98 362
4.  Oroszország 105 73 62 240
5.  Olaszország 53 73 81 207
6.  NDK 51 44 27 122
7.  Németország 48 67 74 189
8.  Magyarország 44 37 36 117
9.  Egyesült Királyság 37 39 67 143
10.  Franciaország 37 38 39 114
11.  Kanada 34 56 76 166
12.  Hollandia 25 42 36 103
13.  Svédország 21 21 18 60
14.  Japán 20 53 82 155
15.  Spanyolország 18 45 40 103
16.  Brazília 17 15 19 51
17.  Szovjetunió 16 28 28 72
18.  Dél-afrikai Köztársaság 14 9 18 41
19.  Ukrajna 13 20 30 63
20.  NSZK 8 7 12 27
21.  Románia 7 2 9 18
22.  Lengyelország 6 12 12 30
23.   Független résztvevők B 6 8 4 18
24.  Görögország 6 7 10 23
25.  Tunézia 6 3 4 13
26.  Litvánia 6 3 3 12
27.  Dánia 4 9 8 21
28.  Zimbabwe 4 5 0 9
29.  Dél-Korea 4 2 6 12
30.  Szerbia 4 2 1 7
31.  Mexikó 3 18 22 43
32.  Horvátország 3 3 4 10
33.  Finnország 3 2 2 7
34.  Új-Zéland 2 6 8 16
35.  Ausztria 2 6 6 14
36.  Fehéroroszország 2 1 3 6
 Jugoszlávia 2 1 3 6
38.  Portugália 2 1 1 4
39.  Írország 2 0 0 2
40.  Svájc 1 8 2 11
41.  Észak-Korea 1 4 3 8
42.  Belgium 1 2 3 6
43.  Hongkong 1 2 1 4
 Norvégia 1 2 1 4
45.  Malajzia 1 1 6 8
46.  Bulgária 1 1 4 6
47.  Kolumbia 1 1 2 4
48.  Costa Rica 1 1 2 4
 Szerbia és Montenegró 1 1 2 4
50.  Kazahsztán 1 0 1 2
51.  Suriname 1 0 0 1
52.  Szlovákia 0 3 2 5
53.  Csehország 0 3 0 3
54.   Független résztvevők A 0 1 2 3
55.  Kuba 0 1 1 2
 Csehszlovákia 0 1 1 2
57.  Izland 0 1 1 2
 Jamaica 0 1 1 2
59.  Ecuador 0 1 0 1
 Izrael 0 1 0 1
 Montenegró 0 1 0 1
62.  Egyiptom 0 0 5 5
63.  Argentína 0 0 2 2
64. Független résztvevők 0 0 2 2
 Szingapúr 0 0 2 2
66.  Bosznia-Hercegovina 0 0 1 1
 Kirgizisztán 0 0 1 1
 Monaco 0 0 1 1
 Puerto Rico 0 0 1 1
 Trinidad és Tobago 0 0 1 1
 Venezuela 0 0 1 1
Összesen 1311 1322 1308 3941

Magyar szereplés a világbajnokságokon

[szerkesztés]

Magyarország az eddigi világbajnokságokat tekintve az 1991-es világbajnokságon volt a legeredményesebb. Darnyi Tamás 2 aranyat és 1 bronzérmet, Egerszegi Krisztina 2 aranyat, Rózsa Norbert 1 arany és 1 ezüstérmet, Szabó Tünde 1 ezüstérmet, és a férfi vízilabda-válogatott bronzérmet nyert. Az eredményességet mutatja az éremtáblázaton elfoglalt harmadik helyezés, a magyar csapatot mindössze az Egyesült Államok és Kína tudta megelőzni.

Magyarország a legtöbb érmet az 1994-es, római világbajnokságon és a 2015-ös, kazanyi világbajnokságon szerezte.

Vízilabdában a férfi válogatott háromszor, a női válogatott kétszer nyert világbajnokságot.

Érmek (1973–2025)

[szerkesztés]
Év Helyezés az
éremtáblázaton 		01 Arany 02 Ezüst 03 Bronz Összesen
2027
2025 14. 1 3 3 7
2024 17. 1 1 2 4
2023 11. 2 2 0 4
2022 10. 2 2 1 5
2019 5. 5 0 0 5
2017 9. 2 5 2 9
2015 8. 3 3 4 10
2013 5. 4 1 2 7
2011 14. 1 0 4 5
2009 9. 2 1 3 6
2007 20. 0 1 1 2
2005 8. 2 2 1 5
2003 12. 1 4 1 6
2001 14. 1 1 1 3
1998 10. 1 1 2 4
1994 5. 3 3 4 10
1991 3. 5 2 2 9
1986 5. 3 0 0 3
1982 8. 0 2 0 2
1978 9. 0 1 2 3
1975 3. 3 1 0 4
1973 4. 2 1 1 4
Összesen: 7. 44 37 36 117

Sportáganként

[szerkesztés]
Év 01 Arany 02 Ezüst 03 Bronz Összesen
Úszás 38 25 34 97
Vízilabda 6 12 2 20
Összesen: 44 37 36 117

Világbajnoki csúcsok

[szerkesztés]

Az Világbajnokságokon elért legjobb időket külön is jegyzik. Jelenleg 3 versenyszámban tartja a legjobb időt magyar versenyző:

Év Versenyszám Sportoló Idő Dátum
2022 200 m férfi pillangó Milák Kristóf 1:50,34 2022. június 21.
2017 200 m női vegyes Hosszú Katinka 2:06,12 2017. július 30.
2015 400 m női vegyes Hosszú Katinka 4:29,33 2015. augusztus 3.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ „Péntektől vizes vb Barcelonában Csongrád megyei sportolókkal”, szegedma.hu, 2013. július 18.. [2013. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. július 21.) 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
  • sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Úszó-világbajnokság&oldid=28305477”